NO COMMENT – IDÉZETEK AZ EMBERISÉG KIVÁLÓ ELMÉITŐL A HÁBORÚ ÉS BÉKE KÉRDÉSÉBEN
MOST ŐK BESZÉLNEK: ALBERT SCHWEITZER, LEV TOLSZTOJ
A HÁBORÚ A KULTÚRA VÁLSÁGÁNAK A KÖVETKEZMÉNYE
Kultúránk súlyos válságban van. Sok ember azt gondolja, ezt a válságot a háború idézte elő. Ez nagy tévedés. A háború mindazzal együtt, amivel ténylegesen összefügg, nem más, mint a kulturálatlanság lelepleződése, amiben eddig is éltünk. Azokban az országokban is megrendült a kultúra, amelyek nem vesznek részt a háborúban, s amelyekre a háború nem hat ki közvetlenül… De mi is valójában kultúránk degenerálódásának az oka, s miért következett be ez a degenerálódás? Az kultúránk végzetének egyik oka, hogy anyagilag sokkal fejlettebb, mint szellemileg. Felborult az egyensúlya.
A nagy fehér doktor, az afrikai Lambaréne leprakórházának létrehozója, kultúrfilozófus és lelkész, orvos és orgonaművész, a svájci Albert Schweitzer előadássorozatot tartott 1923-ban a svédországi Uppsala egyetemén kultúra és etika témakörben. Egyik része az előadássorozatnak ezt a címet kapta: A kultúra válsága és ennek szellemi okai. Ebből való a fenti idézet (in Albert Schweitzer Ausgewählte Werke in fünf Bänden, Band 2., Berlin, 1971. 117-118. – ford. drbl)
DÖBBENETES SZAVAK A HÁBORÚRÓL
LEV TOLSZTOJTÓL
Felsírnak a harangok, hosszúhajú emberek aranyzsákokat húznak magukra, és nekifognak a gyilkosságért imádkozni. És elkezdődik a régi, jól ismert szörnyűség. Sürgölődni kezdenek a hazafiság és gyűlölet álarcában embereket gyilkosságra buzdító újságírók, örülve, hogy megkétszereződik a bevételük. Vidáman izegni-mozogni kezdenek a gyárosok, kereskedők, a katonai eszközöket szállítók, kétszeres haszonra számítva. Lázas tevekénységbe kezdenek mindenféle hivatalnokok, érezve, hogy sokkal többet lehet majd lopni, mint általában. Mozgásba lendül a hadvezetés, mert kétszeres fizetést és ellátmányt kap, és reméli, hogy az emberek gyilkolásáért mindenféle általuk nagyra tartott játékokat kap majd – szalagokat, kereszteket, lampaszokat, csillagokat. Megmozdulnak a semmittevő urak és hölgyek, sietnek feliratkozni a Vöröskeresztnél, készülve azok kötözésére, akiket férjeik és bátyjaik fognak gyilkolni, azt híve, hogy ezzel keresztényi módon cselekszenek.
És elnyomva lelkükben az elkeseredést énekkel, zülléssel, vodkával, elszakítva a békés munkától, feleségeiktől, anyáiktól, gyermekeiktől, indulnak az emberek – sok százezer egyszerű, rendes ember, kezükben gyilkoló eszközökkel – oda, ahová hajtják őket. Mennek fázni, éhezni, halálosan megbetegedni, belehalni, mire végül megérkeznek arra a helyre, ahol ezerszámra ölik őket, és ők is ezreket ölnek, nem értve miért, olyanokat, akiket sohasem láttak, akik semmi rosszat sem tettek nekik, mert nem tudtak.
És amikor annyi beteg, sebesült és halott lesz, amennyit nem lesz már kinek összeszedni, amikor a levegő annyira megtelik az ágyútöltelék testek rothadó húsának szagával, hogy már a vezetésnek is kellemetlen, szünetet tartanak, így-úgy összegyűjtik a sebesülteket, halomba hányják őket valahol, a halottakat mésszel leszórva elássák. A becsapottak tömegét tovább hajtják, egészen addig, amíg nem lesz ebből elegük azoknak, akik mindezt kifundálták, vagy nem kapják meg mindazt, amire szükségük volt azok, akiknek ez kellett. És az emberek újra felbőszülnek, megvadulnak, elállatiasodnak, fogyatkozik a világban a szeretet, és az emberiség kereszténnyé válása tíz és száz évekre visszaesik. Azok az emberek, akiknek ez hasznára van, ismét azt fogják mondani, hogy a háború azért volt, mert szükség volt rá, és újból kezdik felkészíteni rá a jövő nemzedékeit, megrontva őket kisgyermekkoruktól kezdve.
(Lev Tolsztoj Kereszténység és hazafiság - Толстой Л. “Христианство и патриотизм”. 1894. március 17. című szövegét Szatmári István fordította. Megjelent https://papageno.hu/blogok/y-blog_belarusz_irodalom/2023/03/fogyatkozik-a-vilagban-a-szeretet-lev-tolsztoj-keresztenyseg-es-hazafisag/ - közli drbl)
Comments